Az asszertív kommunikáció az elmúlt évtizedben egyre fontosabb készséggé vált. Annak ellenére, hogy az utóbbi egy-két évben a munkavégzés sokaknál nem jelenti a kollégák fizikai közelségét, a társas interakciók, a kapcsolattartás minősége továbbra is meghatározza, hogyan érezzük magunkat a munkahelyen. Ami hatással van a teljesítményünkre, hatékonyságunkra – azaz közvetetten a cég egészének működésére. Vajon mit jelent munkahelyi viselkedés szempontjából az asszertivitás?

A fogalom leginkább úgy írható le, mint olyan kommunikáció és viselkedés, melynek során saját magamat úgy tudom képviselni, hogy közben a másik fél érdekeit is szem előtt tartom. Az, hogy mennyire tudunk a munkahelyi környezetben asszertívek lenni részben rajtunk múlik, de nem kizárólag. Elég nagy mértékben meghatározzák a társadalmi szabályok, neveltetés és az, hogy a munkaszervezetben milyen értékek, szabályok érvényesek, mennyire és milyen módon tudnak együttműködni a dolgozók. Azaz a szervezeti kultúra jelentős hatással van a dolgozók asszertivitására, hiszen ha a munkavállalók nem érzik magukat biztonságban a munkahelyükön, akkor nem fognak merni nyíltan, magabiztosan kommunikálni a szükségleteikről, észrevételeikről. Az asszertivitás munkahelyi szempontból tehát leginkább a szervezeti kultúrába ágyazva értelmezhető. Cikkünkben néhány olyan szempontot nézünk végig, amelyek hozzájárulnak az asszertív szervezeti kultúra kialakításához, és az egyéni asszertivitás fejlesztéséhez.

Asszertivitás egyéni és szervezeti szinten

Egyéni szinten az asszertivitás azt jelenti, hogy egyidejűleg képesek vagyunk a saját és a másik fél érdekeit is figyelembe venni – és ezt megfelelően kommunikálni is tudjuk. Nem akarjuk megváltoztatni a másik felet, hanem értő figyelemmel meghallgatjuk, és figyelembe vesszük az álláspontját. Ehhez olyan készségekre van szükség, amelyek mindegyike tanulható, fejleszthető, például: önérvényesítés, önismeret és értő figyelem ahhoz, hogy meg tudjuk hallgatni a másik felet is.

Hogyan fejleszthetők az asszertivitáshoz szükséges készségek?

Az önérvényesítés tulajdonképpen egy olyan kommunikációs stílus, melynek során ’én-üzenetekkel’ kommunikálunk a másik fél felé, elmondjuk, hogyan értékeljük a problémát, mit érzünk és gondolunk, és szerintünk mi lenne a jó megoldás. Tehát nem a másikról beszélünk, hanem a saját álláspontunkról. Legalább ennyire fontos az értő figyelem: ennek lényege az, hogy valóban odafigyeljünk a másik félre. Ez leginkább abból vehető észre, ha a másik mondandóját a saját szavainkkal megismételjük, összefoglaljuk – hiszen ebből tudni fogja, hogy figyeltünk rá. Végül az önismeret azért fontos része az asszertivitásnak, mert ennek segítségével tudjuk eldönteni azt is, hogy egy-egy helyzetben milyen reakció lenne megfelelő. Hiszen nem mindig lehet, vagy érdemes érvényesíteni a saját érdekeinket. Van, hogy az értő figyelem és a másik fél meghallgatása célravezetőbb. Azasszertív kommunikáció gyakorolható ’élesben’, a munkahelyi közegben is, de az önismeret fejlesztése, a kommunikációs technikák pszichológus szakemberrel történő gyakorlása is nagyon sokat segíthet abban, hogy képesek legyünk önazonosan kommunikálni a munkahelyünkön.

Asszertivitás szervezeti szinten

Ahhoz, hogy egy szervezeten belül a dolgozók képesek legyenek asszertíven kommunikálni néhány feltételnek a munkahely részéről is teljesülnie kell.

1. A vezetők szerepvállalása

Ha a vezetők képesek arra, hogy meghallgassák a dolgozókat és megfelelően reagáljanak az igényeikre, kommunikációjukra, akkor ezzel már nagy lépést tettek azért, hogy az asszertív légkör szervezeti szinten is kialakuljon.

2. A munkahelyi bullying megelőzése

Az asszertív kultúra kialakulását nagyon megnehezíti, ha a vezetők nem lépnek fel határozottan a munkahelyi bullying ellen – hiszen egy bántalmazó légkörben a nyílt és őszinte kommunikáció sem tud működni.

3. A negatív érzelmek, kritika megfelelő kezelése

Sokszor előfordul, hogy egy beszélgetés a vezetővel, vagy akár egy kollégával, kényelmetlenné válik. Azonban csak azért, mert előfordulnak nehezebb helyzetek fontos, hogy a dolgozók érezzék, kifejezhetik azt is, ha valamivel nem értenek egyet vagy másként szeretnék. A negatív érzelmek is fontos információt jelenthetnek, melyek kifejezése akár pozitív hatással is lehet a további munkavégzésre.

Előnyök mindkét fél számára

Ha a vezetők és a munkavállalók is képesek asszertíven kommunikálni, akkor egy nyugalmat és biztonságot jelentő munkahelyi környezet fog kialakulni, melyben bátran hangot lehet adni az aggodalmaknak és kétségeknek éppúgy, mint a pozitívumoknak. Az asszertív kommunikáció javítja a teljesítményt, a hatékonyságot, így mind a dolgozók, mind a vezetők motiváltabbá válnak. Az asszertív munkavállalók önállóbbak, bátrabban hoznak döntéseket és jobban fogadják a kritikát is. Ha a vezetőség számára fontos a munkavállalók pszichológiai biztonsága, elköteleződése, együttműködése akkor az ide vezető út egyik fontos lépése lehet az asszertivitás vállalati szintű fejlesztése.