Az életünk gyakran kihívásokkal teli és a stressz is a mindennapjaink része. A napi mókuskerékben könnyen előfordulhat, hogy elveszítjük a kapcsolatot saját magunkkal és az igényeinkkel.
Nem véletlen, hogy egyre elterjedtebb probléma a kiégés, mely komoly hatással lehet az egészségünkre és jóllétünkre. De mit is jelent ez pontosan, mit tehetünk mi magunk ellene és hogyan tudnak a munkahelyek segíteni a megelőzésben?
A kiégés jelensége közel 50 éve ismert (a definíciót 1974-ben írták le először), ám csak 2019-ben került be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe. A WHO a kiégést elsősorban foglalkozással, munkahellyel kapcsolatos problémának tekinti (bár tudjuk, hogy az élet más területein is előfordulhat), és elsősorban a vállalatok szerepét szeretné erősíteni a kiégés megelőzésében.
Nem egyéni probléma
A kiégés egy olyan állapot, amelyet hosszú távú stressz és túlterhelés okozhat. Ilyenkor a munkavállaló fáradtnak, demotiváltnak és kimerültnek érzi magát, aminek komoly hatásai lehetnek a mentális és fizikai egészségre, valamint a munkateljesítményre is.
A probléma világméretű, hiszen a munkával összefüggő, munkahelyi stresszből adódó hiányzásoknak amellett, hogy komoly anyagi vonzatai vannak, a teljesítményt, a produktivitást is csökkentik.
A kiégés tünetei változatosak lehetnek, beleértve a fáradtságot, a motiváció hiányát, az ingerlékenységet, az alvászavarokat, az érzelmi kimerültséget és a teljesítmény csökkenését. Ha ezeket a jeleket észleljük magunkon vagy másokon, fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül, és kezdjünk el lépéseket tenni a kezelés és megelőzés érdekében. Ebben nagyon fontos szerepe van a munkahelyi környezetnek, hiszen a vezetők felelőssége is, hogy olyan közeget teremtsenek, amelyben hosszú távon is meg lehet őrizni a munka és a magánélet egyensúlyát.
A stresszkezelő programok, a munka és magánélet egyensúlyának támogatása, valamint a munkahelyi támogatói rendszerek kiépítése mind segíthetnek a kiégés megelőzésében.
A munkahellyel összefüggő kiégés hátterében leggyakrabban az alábbi okok állhatnak:
- túl nagy mennyiségű feladat, melynek elvégzéséhez nem elegendő a munkaidő,
- tisztázatlan szerepek és felelősségi körök,
- az együttműködés, a világos kommunikáció hiánya a vezetők részéről,
- folyamatos, indokolatlan időnyomás,
- kellemetlen munkahelyi légkör, bánásmód.
A munkahely szerepe a megelőzésben
Vajon mikor tekinthetünk egy munkahelyet ’kiégésbiztosnak’? Bár ezt nehéz meghatározni, leginkább olyan munkakörnyezetet és szervezeti kultúrát jelent, amely elősegíti a dolgozók egészségét, jóllétét és hosszú távú teljesítményét.
Hogyan lehet ezt megvalósítani? Az első lépés az lenne, hogy a vállalatok feltérképezzék melyek azok a tényezők, ami miatt a munkavállalók elégedettek a munkahelyükkel. Természetesen ez egyénenként változhat, érdemes azonban megemlíteni Frederick Herzberg elméletét, mely szerint a munkahelyi elégedettséget befolyásoló tényezők két nagyobb csoportra oszthatók.
- Motiváló tényezőknek tekinthetők a személyes fejlődés lehetősége, az eredmény, az elismerés – melyek jelenléte nagymértékben hozzájárul az elégedettségünkhöz és a kiégés megelőzéséhez.
- A higiénés tényezők pedig tulajdonképpen a munkakörülményeink: a stabilitás, tervezhetőség, a fizetésünk, a munkahelyi légkör és kapcsolatok. Ezek olyan alapvető elvárások, melyek megléte önmagában nem okoz elégedettséget, ám a hiányuk folyamatos stresszhez, szorongáshoz és kiégéshez vezethet.
Mit tehetnek a vezetők?
Az inspiráló, empatikus, támogató vezetők kulcsfontosságúak a kiégés megelőzésében. Segíthetnek a dolgozóknak a célkitűzések meghatározásában, a munkamennyiség reális szinten tartásában, és biztosítják, hogy az erőforrások megfelelően rendelkezésre álljanak a feladatok elvégzéséhez.
Ma már többféle módja és eszköze van annak, hogy a munkahely, illetve a vezetők lépéseket tegyenek a kiégés megelőzésére. Vannak olyan, már jelenlévő és bevált lépések, amelyek a legtöbb cégnél működnek – ilyenek például a lelki egészségről szóló előadások, a munkahelyi támogató programok. A munkáltatók által biztosított stresszkezelési programok, tréningek és erőforrások (például tanácsadás, coaching) segíthetik a dolgozókat abban, hogy megtanulják hatékonyan kezelni a stresszt és könnyebben megbirkózzanak a munkahelyi nyomással.
Emellett nagyon fontos a nyitott, támogató közeg, amelyben a dolgozók azt érezhetik, hogy megoszthatják aggodalmaikat, kihívásaikat vagy problémáikat egymással, és a vezetőikkel is. Az ilyen környezetben könnyebb segítséget kérni, nyíltan kommunikálni és olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára megfelel.