Vajon valóban igaz-e, hogy a rendezett magánélet jó hatással van a munkavégzésünkre? Vagy akár meg is fordíthatjuk a kérdést: hogyan hatnak a magánéleti problémák a munkahelyi teljesítményre? Az elmúlt években, évtizedekben a válások száma ugrásszerűen nőtt világszerte. Az online ismerkedés térhódításával látszólag egyre könnyebb ismerkedni, és akár új kapcsolatot keresni, ha a régi már nem működik jól. Vajon hogyan hat a magánéletünk a munkavégzésünkre? Lehet-e összefüggés aközött, hogy ha éppen ’rendben van’ a magánéletünk, akkor a munkában is jobban teljesítünk, vagy éppen ellenkezőleg: ilyenkor kevésbé találjuk fontosnak a munkahelyi előrejutást? Amikor viszont magánéleti problémáink vannak, akkor ’öngyógyításképpen’ hajlamosak lehetünk a munkába temetkezni? Cikkünkben annak jártunk utána, hogy vajon milyen összefüggés lehet a magánéletünk, és a munkahelyi teljesítményünk között.

Létezik-e egyensúly?

Az utóbbi évek nehézségei a párkapcsolatokat is próbára tették. Az otthoni munkavégzés, az összezártság nem várt problémákat okozhatott amellett, hogy a felgyorsult világ, a gazdasági nehézségek is hozzájárultak ahhoz, hogy egyre nehezebben találjuk meg az egyensúlyt a munka és a magánélet között. A tökéletes harmónia elérése szinte lehetetlen. Ahhoz, hogy az életünk kiegyensúlyozottan működjön fontos, hogy többé-kevésbé rendben legyen a magánéletünk és a munkahelyünk is. Az a kép azonban, hogy mit jelent ’rendben lenni’ jóval árnyaltabb, mint amilyennek elsőre tűnik.

Az egyik sikeres, a másik nem

Egy kapcsolatban a konfliktusok forrása sokszor az, hogy az egyik fél sikeres, elégedett a munkájával, szereti is azt és szépen halad előre az elképzeléseinek megfelelően. A másik félnek azonban nem alakul ilyen jól a helyzete. Nem érzi, hogy a helyén lenne, esetleg nem is tudja pontosan, hogy mit szeretne - vagy éppen sok kudarc, sikertelenség éri a munkahelyen. Az ilyen helyzetek feszültséghez vezethetnek a kapcsolatban, hiszen a munkával kapcsolatos problémák (vagy éppen sikerek) nagymértékben meghatározzák a hangulatunkat. Ha a munkahelyi problémáinkat ’hazavisszük’, akkor mindennapossá válhatnak a viták, veszekedések a két fél között. Tovább fokozhatja az eltávolodást, hogy akinek jól működnek a munkával kapcsolatos dolgai, az hajlamos lehet a problémák elől még inkább a hivatásába menekülni – ami pedig további problémák forrásává válhat, és hosszabb távon akár a kapcsolat felbomlásához vezethet.

Kinek a legnehezebb?

Vajon melyik korosztály számára legnehezebb ’összefésülni’ a munkát a magénélettel úgy, hogy az egyik területen jelentkező egyensúlytalanság ne legyen rossz hatással a másikra? Melyik korosztályt érinthetik leginkább a munkahelyhez köthető pszichés kockázatok? Hogyan kezeljünk például egy munkahelyi nehézséget úgy, hogy az ne menjen a családi élet, a kapcsolatok rovására? A munkához, munkavégzéshez köthető pszichés nehézségek szinte minden korosztályt érinthetik. Fokozottan jelentkezhetnek például a gyerekek születése után, hiszen abban a helyzetben nagyon nehéz fenntartható egyensúlyt találni a munka és a családi élet között. Egyszerre mindkét fronton szinte lehetetlen tökéletesen teljesíteni – pedig a szülők, különösen az édesanyák gyakran ezt várják maguktól. Vagy éppen az életünk alakul úgy, hogy szinte lehetetlenné válik a két terület összehangolása – hiszen a megfelelő munka megtalálása nemcsak az egyéni kompetenciáktól, de a gazdasági helyzettől, lakóhely lehetőségeitől is függ. Ha pedig az egyik terület nem úgy alakul, ahogy szerettük volna, - például nem sikerül olyan munkát találni, ami összeegyeztethető a családdal – akkor ez óhatatlanul is hatással lesz az otthoni hangulatra.

Alkalmazkodóbb az, akinek nincs kapcsolata?

Hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy akinek nincs kapcsolata – legyen az fiatal, vagy idősebb – az (legalábbis átmenetileg) a munkahelyi előrehaladást érezheti fontosabbnak, éppen ezért rugalmasabb, terhelhetőbb. Az utóbbi évek kutatásai azonban arra mutattak rá, hogy fiatal, pályakezdő munkavállalók esetében egy ideig ez valóban működhet így, egy idő után azonban nem hat jól a munkavégzésre az, ha valakinek nem működik jól a magánélete.

Ha az otthoni élet rendezett...

Egy jól működő családi háttér úgy tűnik, minden munkavállalónak előnyére válik. Ha a pár mindkét tagja jól tudja működtetni a kapcsolatot, akkor szinte biztos, hogy ez a harmónia a munkájukra is hatással lesz, és ott is sikerrel veszik majd az akadályokat. Jó csapatjátékossá válnak, odafigyelnek a többiekre és képesek az egyéni céljaikat alárendelni a csapat, a közös feladat érdekének. Abban, hogy mennyire tudjuk összehangolni a munkahelyi és a magánéleti szerepeinket nagy szerepe van annak, hogy a cég, ahol dolgozunk, mennyire tud kedvező légkört teremteni ehhez. Ebbe beletartozhatnak a munkahelyi mentális egészség megőrzéséhez kapcsolódó tájékoztatások, pszichológiai segítségnyújtás - melyeket ha lehetőségünk van rá, érdemes igénybe venni.