Mindenki szereti azt érezni, hogy egy napja tartalmasan, eredményesen telik és a munkanap nagyobb részében sikerül a motivációt is megőrizni. Ilyenkor az idő gyorsabban telik, a kedvünk is jobb, és még a rutinfeladatokban is képesek vagyunk örömet találni. Tél végére azonban előfordul, hogy lemerülnek az erőforrásaink. Ilyenkor többféle tünetet is észrevehetünk magunkon, ami túlmutat a szokásos tél végi, tavasz eleji fáradtságon.
Mintha kicsit berozsdásodtunk volna
Reggel egyre nehezebb felkelni és van, hogy egy-egy home office-ban töltött napon még az ebédhez is pizsamában ülünk le. Ha pedig be kell menni a munkahelyre, akkor a reggeli készülődés nyögvenyelősen, lassan megy. Rutinból tesszük a dolgunkat, fásultnak, már reggel fáradtnak érezzük magunkat még akkor is, ha éjszaka viszonylag jól aludtunk. Több oka lehet annak, ha így érzünk – ám ezek sokszor saját magunk számára sem egyértelműek. Betudjuk tavaszi fáradtságnak, a fény hiányának, a sok munkának. Pedig annak, hogy miért nincs kedvünk semmihez, miért csak lézengünk a szabadidőnkben is és miért érezzük örökösen fáradtnak magunkat, érdemes kideríteni a pontos okát.
Tartósan fennálló stressz
A stressz életünk része, és nem igazán kerülhető el. A krónikus kimerültségért gyakran a tartósan fennálló stressz tehető felelőssé. Önmagában a stressz természetes jelenség, hiszen a WHO definíciója szerint „egy olyan változás a szervezetben, amely fizikai, érzelmi vagy pszichológiai megterhelést vált ki”. Azaz egy olyan válaszreakció, amely akár örömteli események következtében is kialakulhat – ebben a formájában pedig akár még hasznos is lehet. A problémát inkább az okozza, ha egy negatív stresszforrás hosszabb távon jelen van az életünkben. Hiszen a tartós stressz lassan, alattomosan fejti ki a hatását. Nem beszélve arról, hogy a hosszabb ideje tartó stresszhelyzethez hozzá is szokhatunk. Adódhat ez munkahelyi elvárásokból, a kollégákkal való kommunikációs nehézségekből, félreértésekből – melyek tisztázását megnehezíti, ha csak virtuálisan kommunikálunk. A stresszhelyzetre adott reakcióink nagymértékben meghatározzák az általános közérzetünket, ezért ha a hosszabb ideje fennálló stresszt nehezen tudjuk kezelni, akkor a kiváltó okok felderítése mellett érdemes lehet segítséget is kérni.
Több, mint kedvetlenség
A tavaszi fáradtság, bár sokakat érint mégis természetes, de átmeneti jelenség - a tavaszi hónapok előrehaladtával pedig gyorsan ’gyógyuló’ állapot. Előfordulhat azonban olyan, hosszabb ideig fennálló kedvetlenség, bágyadtság, amikor nem igazán tudjuk azonosítani a kiváltó okot – azt azonban érezzük, hogy valami nincs rendben. Ha ez az állapot csak néhány napig áll fenn, akkor az lehet egy határidős feladat, nehezebb időszak következménye és nem is érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Ha azonban hosszabb ideje tapasztaljuk magunkon, hogy valami nincs rendben, és különösebb kiváltó okot sem tudunk megnevezni, akkor érdemes a tünetek nyomába erednünk.
Nem depresszió, nem is kiégés: senyvedés
2021-ben, a Covid járvány során vált szélesebb körben is ismertté az ún. languishing jelensége, mely szó szerinti fordításban ’senyvedést’ jelent. Nem könnyű pontosan körülírni, hiszen nem mentális betegségről van szó. Legjellemzőbb tünete talán a hosszantartó ürességérzés, kedvetlenség, mintha csak lézengenénk a saját életünkben. Ilyenkor különösebb kiváltó okot, stresszort sem tudunk megnevezni, ami ezt a tompultságot, apátiát okozná. Mégis, mintha folyamatosan jelen lenne az életünkben egy ’szürke felhő’, mintha mindenhez nagyobb energiákat kellene mozgósítanunk, mint korábban.A mindennapi teendőinket ennek ellenére elvégezzük, csak éppen lelkesedés nélkül, robotpilóta üzemmódban. A languishing, azaz ’senyvedés’ leginkább a mentális jóllét hiányaként írható le. Az általános kedvetlenség a családi életünk mellett a munkavégzésünkre is negatív hatással lehet. Előfordulhat, hogy kevésbé tudunk koncentrálni, vagy éppen elfelejtkezünk fontos dolgokról, megbeszélésekről. A tünetek hasonlóak a depresszióhoz, ám jóval enyhébbek annál. Ahhoz azonban éppen elegendők, hogy nehezen éljük meg a mindennapokat, és egy-egy munkahelyi kihívásra is rosszabbul reagáljunk, mint korábban. Egyszóval bekerülhetünk egy olyan negatív spirálba, amely tartós fennállás esetén kiégéshez, depresszióhoz is vezethet.
Mit tehetünk?
Első lépésként sokat segíthet, ha tudatosan tenni kezdünk a testi-lelki egészségünkért. Sportolni kezdünk, kimozdulunk, több időt töltünk olyan tevékenységekkel, amelyek feltöltenek. Ha azonban a fásultság és kedvetlenség nem múlik akkor elképzelhető, hogy mélyebb okok húzódnak meg a háttérben. Ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni, hiszen már egy néhány alkalmas pszichológiai konzultáció is segíthet abban, hogy jobban tudjuk kezelni a stresszt és felismerjük, hogy még egy nehezebb élethelyzetben is sokat tehetünk magunkért.